012

Településünk

Régészeti leletek tanúsítják, hogy a település már az őskorban is lakott volt. Kisrécse írásos említése 1263-ból származik, ekkor találkozunk először a Récse névvel. 1790-ben fedezhető fel a Kis Rétse elnevezés, ami a gyepűvonal árkaival hozható összefüggésbe. A Rétse szó szláv eredetű, jelentése árok. A 14-15. században kisnemesi birtokok voltak itt. A település a török hódoltság idején Kanizsa közelsége miatt sokat szenvedett. 1566-ban az oszmánok, majd egy sikeres újjáépítés után 1600-ban a törökök is felégették. Talán a nagy pusztítások miatt közel 100 évig nem található forrás a faluról. 1683-ban említi újra egy történelmi dokumentum. 1700-ban 100 hold szántó, 30 kaszás rét, és egy nagy tölgyerdő a területe. 1750-ben mindösszesen 5 család lakta. A falun kívül volt egy templom, ide temetkeztek. 1770-ben a lakosok száma 54 fő, ebből 26 fő adózott. A 19. század második felében 225 katasztrális holdos birtokot szerzett itt Kend Imre, aki korszerű gazdaságot szeretett volna megvalósítani. Az ő nevéhez fűződik Sándor-major - ami Kisrécse Kossuth utcát takarja - megépítése, amit szintén Kisrécséhez csatoltak. 1910-ben 343 lakosa volt, ebből 232 fő tudott olvasni és írni. 1925-ben egy cipész, ács, molnár kisiparos volt, valamint itt volt a vámőrlő malom, amely gőzhajtással őrölt, és 3 alkalmazottja volt. ’35 után indult fejlődésnek a terület, fő bevételi forrása az állattenyésztés és a földművelés volt. A ’40 és ’70-es évekig a település lakossága fokozatosan csökkent, 491 főről 329 főre. Valamikor elemi iskola is működött itt, a kultúr területén, ez egy teremmel rendelkező, egy tanárral működő iskola volt.

1959 és ’60-ban, amikor megindultak a termelőszövetkezeti szervezések, Nagyrécsével közösen nagyüzemi gazdaságot létesítettek, és a ’60-as években kezdődött igazából az elvándorlás a településről, a közeli Nagyrécsére, illetve Nagykanizsára költöztek be sokan. Hála Istennek ez a tendencia a mai időkre megfordult, pontosan a városból indult el egy kifelé áramlás, hiszen nagyon közel vagyunk a városhoz (5-8 km, attól függően, merrefelé megyünk), valamint a buszközlekedés is elég jó. Az állandó lakosság ~ 200 fő, a nyilvántartott lakosság számnál lényegesen többen laknak a településen.

 

 

A kissé kerekített oldalú, háromszögű pajzsot középen kettészeli egy ezüst szarufa. A pajzs alapja kék. A pajzsfő jobb oldalán egy arany kézi ecset, a pajzsfő bal oldalán egy arany szőlőfürt. A pajzs-talpon piros alapon arany lófej található. A címerpajzs alatt, arany szalagon fekete nagybetűs KISRÉCSE felirat. A pajzsfőben található arany kézi ecset a községben található többéves hagyományokat dédelgető kézműves táborra utal. A pajzsfőben található arany szőlőfürt a község mezőgazdasági múltjára és jelenére utal. A pajzs talpban helyet foglaló arany lófej az embereknek a természethez való kötődését, a növény és állatvilággal kialakult évszázados kapcsolatát idézi. A pajzs középpontjában helyet foglaló ezüst szarufa a község megyehatárhoz való közelségét jelképezi.